Sapka

Hát - hát - hát ilyen az Én formám, most kicsit szomorú vagyok. A westend city centerben shoppingolás közben, zsebemből kirántva, elvesztettem szeretet kedvenc columbia márkájú sapkámat. Hű társam volt, sokszor védte meg fülecskémet, fejecskémet, a zord hideg napokon. A megtalálónak üzenem, remélem Ő is annyira fogja szeretni, mint Én, és remélem vigyázni fog rá.

A sors furcsa fintora, hogy szintén a mai napon épp előttem hagyta el valaki a sálját, Én utána vittem. Mondjuk az is igaz, női sál volt, és nem is állt volna jól nekem. :D :D :D :D

Mivel nekem nem szóltak, hogy hülyegyerek elhagytad a sapkád, úgy gondolom, aki mögöttem jött és felszedte annak szüksége volt rá, nincs harag, kérésem vigyázzon rá. Ja és egy tanács, mosd ki, rá fér már.

Én már túltettem magam, és megtaláltam utódját. Csak kár hogy fekete, nem volt szürke. De majd megbarátkozunk, most úgy is jön a hideg, bizonyíthat.

Ja és megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem az eladók türelmét. De remélem csak viccből mutatták nekem azt a kaki színű pulcsit. Bár furcsán nézet rám, mikor mondtam neki, ez kaki színű, de tényleg. De türelmesek voltak, meg értették problémáimat, túl kék, túl csíkos, ez kaki színű, nem tetszik, stb.